Gyulai Városszépítő és Környezetvédő
Egyesület alapszabálya
Az egyesület létrejöttére, működésére és megszűnésére a
Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (PTK),
illetve az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil
szervezetek működéséről és támogatásáról 2011. évi CLXXV. törvény és ezek
rendelkezéseivel összhangban jelen alapszabály az irányadó.
PREAMBULUM
Folyamatosan változó világunkban mindenkinek és minden
szervezetnek folytonosan meg kell újulnia, alkalmazkodnia kell az új és újabb
helyzetekhez. Mégis nagyon fontos, hogy az állandóság, a változatlanság is
jelen legyen, hisz a változások iránya csakis ehhez mérhető. Egyesületünk
életében ezt az állandóságot jelenti mindaz az eszmeiség, melyet előd-szervezeteink
képviseltek 1868 óta. A közösségért, a városunkért, Gyuláért végzett önzetlen
munka, az itt élők segítése, a helyi – élő és élettelen – környezet védelme,
közös történelmünk emlékeinek megóvása, a múlt értékeinek megőrzése a jövő
nemzedékei számára az a küldetés, az a feladat, melyet 1868. óta adtak, adunk
tovább, illetve képviselünk munkánkkal, hiszen meggyőződéssel valljuk, hogy „A
Földet nem szüleinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön”.
- AZ EGYESÜLET NEVE,
SZÉKHELYE, BÉLYEGZŐJE
1.
§
Az egyesület neve:
|
Gyulai Városszépítő és Környezetvédő Egyesület (az
alapszabályban: Egyesület)
|
Az egyesület székhelye:
|
Gyula, Esze Tamás u. 2.
|
Az egyesület jogi személy
|
|
Az egyesület bélyegzője:
|
Kör alakú, benne a Gyulai Vár képe, körben „Gyulai Városszépítő
Egyesület 1868 óta” felirattal.
|
Az egyesület rövidített neve:
|
Gyulai Városszépítő Egyesület
|
Az egyesület közhasznú szervezet.
|
|
2. AZ EGYESÜLET ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSE, CÉLJA,
MŰKÖDÉSI TERÜLETEI, FELADATAI, MŰKÖDÉSI FORMÁI
2.
§
ÁLTALÁNOS
MŰKÖDÉS:
Az Egyesület működése nyílt és demokratikus.
Az Egyesület az alkotmányosság, a demokrácia és a
jogállamiság alapján végzi tevékenységét.
3.
§
Összehangolja a tagság tevékenységét, és elősegíti megyei,
országos és nemzetközi megjelenítését, ellátja szervezeti életük és munkájuk,
érdekeik sokoldalú képviseletét. Az Egyesület hatóköre nemzetközi.
4.
§
Az Egyesület pártsemleges társadalmi szervezet. Az
Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete politikai pártoktól
független, azoktól anyagi támogatást nem kap, azoknak anyagi támogatást nem
nyújt, országgyűlési és megyei, fővárosi önkormányzati választáson képviselő-jelöltet
nem állit és nem támogat.
Az Egyesület tartózkodik minden szélsőségtől,
kirekesztő megnyilvánulástól, erőszaktól és békétlenségtől, fellép e
jelenségekkel szemben. Az Egyesület választott tisztségviselői nem lehetnek
egyidejűleg politikai párt tagjai, vagy alkalmazottai.
5.
§
Ingatlant működtethet rendezvények megtartása, képzés,
továbbképzés, szakkörök, klubok, szervezeti összejövetelek és egyéb közösségi
célok érdekében.
6.
§
Főpályázóként és stratégiai partnerként részt vesz
helyi, térségi, megyei, régióbeli, országos és nemzetközi pályázatokban.
7.
§
Az Egyesület munkája során arra törekszik, hogy a
tevékenységi körét érintő kérdésekben minél szélesebb körű egyetértést érjen
el. A kitűzött célok megvalósítása érdekében együttműködésre törekszik a
települések és a megye Önkormányzataival, valamint a tagságával, azonban –
független társadalmi szervezetként - nem áll az Önkormányzatok irányítása és
ellenőrzése alatt.
8.
§
Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú
céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez,
gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott
tevékenységre fordítja.
9.
§
AZ
EGYESÜLET CÉLJAI (TEVÉKENYSÉGEK TERÜLETEI):
1.
városszépítészet
2.
természet és környezetvédelem
3.
sporttudomány, sportegészségügy,
sportszervezés és sportmenedzsment
4.
fizikai aktivitásra, sportos életvitelre
nevelés és ösztönzés
5.
szabadidős- és sportrendezvények szervezése
6.
szemléletformálást szolgáló workshopok,
rendezvények szervezése
7.
önfoglalkoztatást elősegítő tanácsadás,
szemléletmód átadás, készségfejlesztés
8.
innovatív és kreatív kommunikációs, média-
és marketing tartalmak létrehozása az egészségfejlesztést szolgáló fizikai
aktivitás fokozásának szolgálatában
9.
egészségmegőrzés, egészségfejlesztés,
prevenció
10. szociális
tevékenységek
11. §
TEVÉKENYSÉGEK
KIFEJTÉSE:
Városszépítészet
területen:
- várost szerető
erők összefogása
- a város történelmi,
építészeti és természeti értékeinek megóvása, az értékek teremtése
érdekében
- az egyesület
törekszik a lakosság városszeretetre nevelésére, a város védelmére, szépítésre
irányuló társadalmi aktivitás növelésére
- a városi élet
színvonalának emelésével a lakosság társadalmi közérzetének jobbítására
- a városhoz
való kötődés erősítésére
- kutatásokat
kezdeményez, előadásokat, szakmai vitákat, kiállításokat rendez
- részt vállal a
fejlesztési és rendezési tervek megvitatásában
- társadalmi
munkát szervez, és esetenként saját pénzeszközei terhére finanszírozza is
az elképzelések megvalósítását.
Természet
és környezetvédelem terén:
- segíti a
lakóhelyi épített és természeti környezet ápolását, megóvását
- közreműködik a
lakóhelyi és természeti környezet megóvásában és fejlesztésében, a társadalmi
devianciák mérséklésében
Kulturális
tevékenység kapcsán:
- közreműködik a
kulturális szolgáltatások körének bővítésében
Sport,
egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, szociális tevékenység során:
- ismeretterjesztés,
tudatosítás, prevenciós feladatok segítése, szervezése,
- a fiatalok,
idősek, fogyatékkal élők, szociálisan rászorulók segítése, kapcsolódó
projektekben történő aktív részvétel
- életmódformálás,
fizikai aktivitás ösztönzése a figyelmet a sport, a testmozgás jótékony
hatásaira irányítva
- a szülők,
pedagógusok, szakemberek fizikai aktivitással kapcsolatos ismereteinek
bővítése, mindezt a sport- és egészségtudományos, sportmenedzsment és
egyéb sport- és testnevelés szakpedagógiai ismeretek egyidejű átadásával,
korszerű, innovatív eszközök alkalmazásával, közérthetően.
- az egyesület
kiemelt célja, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének,
foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások végzése. A
város, kistérség foglalkoztatási helyzetének javítása különféle
szolgáltatásokon keresztül. Céljai eléréséhez támogatásokat, adományokat
pályázati forrásokat vesz igénybe és használ fel. Az egyesület közhasznú
tevékenységet folytat a város és a mindenkori kistérség foglalkoztatásának
javítása, növelése érdekében. Tevékenységei közé tartozik tágabb értelemben
rendezvények, programok, előadások szervezése, kiadványok, füzetek
szerkesztése, szolgáltató központ kialakítása, nyári diákmunka
rendszerének megszervezése, munkájának végzéséhez közvetlenül álláskeresők
alkalmazása, stb. Az egyesület céljai eléréséhez terveket dolgoz ki,
melyeket a célok eléréséhez szükséges feltételek megteremtésével, s
működése során – tagjainak kifejtett tevékenységén keresztül – megvalósít.
Az egyesület magát és programjait kiadványokban, hirdetésekben, különféle
módokon propagálja. Az egyesület szolgáltatásainak igénybevételéből nem
zár ki senkit, azok bárki számára elérhetőek és biztosítottak.
Családok,
családi közösségek területén:
- gyermekfelügyelet
megszervezése önkéntes és kölcsönös alapon (akár az idősebb generációk
bevonásával is)
- napközbeni
gyermekellátás és –felügyelet
- egyéb, a
családi közösségek építését szolgáló programok, rendezvények szervezése
A
fogyasztóvédelem kapcsán:
- Érdemi
szerepet vállal a fogyasztóvédelem érvényesítésében, szervezeti
továbbfejlesztésében
Az
emberi és állampolgári jogok, értékek védelme gyarapítása kapcsán:
- erősíti az
egyéni és a közösségi autonómiát,
- elősegíti a
nemzeti összetartozást, a polgári fejlődést,
- érvényesíti az
alapvető emberi és polgári jogokat, a szuverenitást és a szolidaritást az
egyén és a közösség életében egyaránt,
- óvja és
fejleszti a magyar nemzeti kultúrát és az itt élő nemzetiségek kultúráját,
elfogadva más elvek és szokások érvényesülését, amennyiben azok a
humanizmust, az erőszakmentességet, a békés együttműködést szolgálják,
- szorgalmazza
az állami kötelezettségek megvalósítását, az érdekképviselet és
érdekérvényesítés lehetőségeit az állam, az önkormányzatok és a lakosság
jogainak és kötelezettségeinek kölcsönös érvényesülését a demokrácia és
polgári fejlődés során
12. §
AZ
EGYESÜLET MEGVALÓSÍTANDÓ FELADATAI, A KITŰZÖTT CÉLOK ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN:
1.
Részt vesz nemzetközi és hazai eseményeken,
rendezvényeken, kiállításokon, vásárokon, találkozókon, stb.
2.
Segíti, szervezi, koordinálja a civil
kiadványok létrehozását,
3.
Tájékoztatást, és térképek, kiadványok,
egyéb promóciós termékek előkészítését, kiadását, elkészítését, árusítását
végezheti
4.
A civil szempontból fontos rendezvények,
programok kezdeményezésében, lebonyolításában aktív szerepet vállalhat,
programokat szervezhet és rendezhet,
5.
A tagságot folyamatosan informálja az
általa tervezett programokról,
6.
Kérdőíves felmérést végezhet a civilek
körében (szokások, igények felmérése, stb.), ezekből statisztikákat készíthet
7.
Az ifjúság nevelésében szerepet vállal
8.
Sport- és szabadidős tevékenységet végez,
sport- és szabadidős feladatokat lát el
9.
Együttműködik felsőfokú-, középfokú- és
szakiskolákkal, egyéb felnőtt-képző és tanfolyam-szervező szervezetekkel,
magánszemélyekkel
10. Tanulmányutakat
szervez
11. Együttműködik
szakmai szervezetekkel és más egyesületekkel, alapítványokkal, civil
szervezetekkel
12. elősegíti
az emberi kapcsolatok építését, az emberi viszonyok rendezettségét, az
együttélés, az egymásrautaltság kölcsönös elismertetését, a szolidaritás
erősödését
13. közreműködik
az önkormányzati feladatok végrehajtásában
14. jószolgálati
munkát vállal szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális és jogi ügyekben
15. kiemelt
figyelmet szentel a gyermekek, az ifjúság, a nyugdíjasok, fogyatékkal élők,
szociálisan hátrányos helyzetűek problémáinak, segíti azok feltárását,
képviseletét, megoldását
16. népszerűsíti
a megye természeti, történelmi, kulturális, földrajzi, stb. értékeit
környezetvédelmi és természetvédelmi eseményeket, rendezvényeket szervez
17. közreműködik
a nemzeti, a nemzetiségi és a kisebbségi kultúra megismertetésében,
hagyományainak ápolásában, népszerűsítésében, megőrzésében
12.
§
KÖZHASZNÚSÁG:
Az 1997. évi CLVI. törvény 26. § c., pontjában
foglaltak szerint az Egyesület céljai megvalósítása érdekében végezni kívánt
tevékenységei az alábbi közhasznú tevékenységnek felelnek meg:
- egészségmegőrzés,
betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység
- szociális
tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása
- tudományos
tevékenység, kutatás
- nevelés és
oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
- kulturális
tevékenység
- kulturális
örökség megóvása
- műemlékvédelem
- természetvédelem,
állatvédelem
- környezetvédelem
- gyermek- és
ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet
- hátrányos
helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése
- emberi és
állampolgári jogok védelme
- a
magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli
magyarsággal kapcsolatos tevékenység
- sport, a
munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján
folytatott sporttevékenység kivételével
- fogyasztóvédelem
- rehabilitációs
foglalkoztatás
- munkaerőpiacon
hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése –
ideértve a munkaerő-kölcsönzést is – és a kapcsolódó szolgáltatások
- euro-atlanti
integráció elősegítése
- közhasznú
szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe
vehető – szolgáltatások
- bűnmegelőzés
és az áldozatvédelem
- AZ
EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE, A TAGOK JOGAI ÉS
KÖTELEZETTSÉGEI
13. §
Az egyesület tagja lehet minden természetes személy,
aki belépési nyilatkozatával az alapszabályban foglaltakat elfogadja.
14. §
1.
Az egyesület pártoló tagja lehet minden
olyan természetes és jogi személy, illetve kollektíva, aki, illetve amely az
egyesületet anyagilag is rendszeresen támogatja.
2.
A természetes személy pártoló tagok
személyesen, a jogi személy pártoló tagok és kollektívák állandó megbízott
útján képviseltetik magukat az egyesület közgyűlésein.
15. §
- Az egyesület
tiszteletbeli tagja lehet az a személy, akit a közgyűlés a város érdekében
kifejtett közéleti, művészeti, tudományos, vagy egyéb kiemelkedő
tevékenységéért tiszteletbeli taggá választ.
- A
tiszteletbeli tagságra az elnökség tesz javaslatot a közgyűlésnek.
16. §
- A tagfelvételt
kérők felvételüket a „Belépési nyilatkozat” kitöltésével és az elnökséghez
való eljuttatásával kérhetik.
- A felvételről
az elnökség dönt, határozatáról a felvételt kérőt értesíti. Elutasítás
esetén a határozat ellen a soron következő közgyűléshez lehet panasszal
fordulni. A panaszt a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül
az elnökséghez lehet benyújtani.
- Az egyesület
tagjait tagfelvételi könyvben tartja nyilván, név, lakcím, munkahely,
foglalkozás és a felvételi határozat számának feltüntetésével.
17. §
Az
egyesületi tagság megszűnése:
A tagság megszűnik:
- Kilépéssel
- Jogi személy
jogutód nélküli megszűnése esetén
- Természetes
személy halála esetén
- Törléssel
- Kizárás esetén
A kilépési szándékot legalább 3o nappal a kilépés előtt
írásban kell jelezni.
Ha a tag felhívás ellenére sem teljesíti alapszabályban
vállalt kötelezettségeit, tevékenysége ellentétes annak előírásaival, vagy
magatartása az etikai kódex normáiba ütközik az Egyesület elnöksége kizáró
határozatot hoz.
A tagsági viszony megszűnésével a tagoknak az
Egyesülettel szemben a befizetett tagdíjjal kapcsolatban követelése nem lehet.
Az Egyesület viszont követelheti a tagdíjat a tagsági viszony fennállásáig.
18. §
A
tagok jogai:
1.
A közgyűlésen részt venni.
2.
Megválasztás esetén az Egyesület
testületeiben tisztséget viselni.
3.
Megválasztott tisztségéből az Elnökséghez
írásban benyújtott nyilatkozattal lemondani.
4.
A közgyűlés és elnökségi ülés
összehívására, illetve napirendjére javaslatot tenni
5.
A közgyűlést és az elnökséget
javaslatokkal, kezdeményekkel megkeresni.
6.
Az ülésekre előterjesztett javaslatok
megvitatásában határozatok és ajánlások meghozatalában szavazati joggal részt
venni.
7.
A tisztségviselők funkcióból való
visszahívását kezdeményezni.
8.
Az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni,
azok jellegétől függően ingyenesen, kedvezményesen, vagy teljes szolgáltatás
ellenében.
9.
Gazdálkodó szervezetekkel fennálló
konfliktusaikban az Egyesület állásfoglalását kérhetik.
10. Kül-
és belföldi üzleti kapcsolataikban, levelezésükön az Egyesületi tagság tényét
jogosultak feltüntetni.
19. §
A
tagok kötelességei:
1.
Az Egyesület célját támogatni és munkájában
részt venni.
2.
Az Alapszabály és az ülések határozatait
betartani, ajánlását figyelembe venni.
3.
Az Egyesület munkájához szükséges - az
üzleti titkot nem sértő - információkat rendelkezésre bocsátani.
4.
Gazdálkodói munkájában az Egyesület többi
tagjának érdekét szem előtt tartva az együttműködés szellemét erősíteni.
5.
A meghatározott etikai normákat betartani.
6.
Az éves tagdíjat befizetni. Amennyiben a
tagdíjat határidőre, illetve az azt követő első figyelmeztetésre nem fizeti
be, az Elnökség törli a tagok sorából, erről külön értesítést nem küld.
20. §
1.
A pártoló tagok jogai és kötelességei
megegyeznek a rendes tagok jogaival és kötelességeivel.
2.
A tiszteletbeli tagok tagdíjat nem
fizetnek, jogaik megegyeznek a rendes tagok jogaival.
3.
A jogi személy tagok, illetve kollektívák
1-1 szavazati joggal rendelkeznek, és a jogukat állandó megbízottjuk útján
gyakorolják.
4.
Az egyesület alapító tagjai azok a tagok,
akik belépési szándékukat a belépési nyilatkozat beadásával az alakuló
közgyűlésig kinyilvánították.
21. §
- AZ EGYESÜLET
SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE
Az
egyesület szervei:
Az Egyesület vezető szervei:
- Közgyűlés
- Elnökség
(tagjai: az elnök, alelnök, titkár, 4 tag)
Az Egyesület vezető, irányító tisztségviselői:
- Elnök
- Alelnök
- Titkár
- Elnökségi tag
(4 fő)
A vezető, irányító tisztségviselő tisztségéről az
Elnökséghez benyújtott írásos nyilatkozattal lemondhat.
Az
Egyesület további szervei, szervezeti egységei:
- Felügyelő
Bizottság
- Szakosztály,
Tagozat, Szekció
A Felügyelő Bizottság tagja, a Szakosztály, Tagozat,
Szekció vezetője tisztségéről az Elnökséghez benyújtott írásos nyilatkozattal
lemondhat.
22. §
1. A közgyűlés
Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok
összességéből áll. A közgyűlést évente legalább egyszer, illetve szükség
szerint össze kell hívni. A tagoknak a
közgyűlésre szóló meghívót, valamint ezzel egyidejűleg a napirendet a
közgyűlés előtt legalább 14 nappal írásban kell megkapniuk. A közgyűlés
érvényes döntéseket csak olyan kérdésekben hozhat, amely a napirenden szerepel.
Az Egyesületnek ötévente tisztújító közgyűlést kell
tartania.
A közgyűlést és a rendkívüli közgyűlést az elnökség
hívja össze, és azt az elnök, illetve az alelnök, vagy az elnök javaslata
alapján közgyűlés eseti döntése szerinti személy vezeti le.
Rendkívüli közgyűlés összehívásához legalább a tagok 2o
%-nak - ok és cél megjelölésével történő összehívási javaslata szükséges. A rendkívüli közgyűlést a javaslatnak az
elnökséghez történő beérkezéstől számított 3o napon belül össze kell hívni.
A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több
mint 5o%-a megjelent.
Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlést ugyanazon napon az
eredetihez képest fél órával később is össze lehet hívni, mely a jelenlevők
számától függetlenül határozatképes.
Ugyanazon napirenddel összehívott közgyűlés a jelenlévők
számától függetlenül határozatképes, ha erre a körülményre a tagok figyelmét a
meghívóban kifejezetten felhívták.
A közgyűlés ülései nyilvánosak.
A határozatokat a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel
hozza.
A szavazás nyíltan történik, a közgyűlés bármely
résztvevőjének javaslatára azonban a közgyűlés elhatározhatja a titkos
szavazást.
Személyi kérdésekben a szavazás módja titkos. A közgyűlés
- többes jelölés kivételével - elrendelheti a nyílt szavazást is.
Az Elnök, az Alelnök, az elnökségi tagok, a Felügyelő
Bizottság és a Titkár megválasztása titkos szavazással történik. Az
elnökjelöltek közül megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes
szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül senki nem
kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre
jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell
tartani. A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy
lesz.
Az Alelnök és a Titkár megválasztása során, ugyanezen
eljárásrend érvényes.
Az elnökségi tagjelöltek, illetve a Felügyelő
Bizottsági tagjelöltek közül megválasztottnak a betölthető helyek számával
megegyező számú legtöbb szavazatot szerzett személyt kell tekinteni. Esetleges
szavazategyenlőség esetén nem kell megismételt szavazást tartani, ha a
szavazategyenlőség nem befolyásolja a megválasztottak személyét. Ellenkező
esetben a megismételt szavazás csak (a betölthető helyeknek megfelelő
sorrenddel érintett) azonos szavazatot szerzőkre terjed ki, közülük
megválasztottnak kell tekinteni az első szavazás során már betöltött helyek
felett fennmaradó helyek szerinti legtöbb szavazatot szerzett személy(eke)t.
A szavazás minden tisztség esetében külön-külön
szavazólapon történik, tehát külön szavazólapon lehet szavazni a betölthető
tisztségekről. A szavazatok érvényességének megállapításakor az egyes
tisztségekre vonatkozó szavazatokat ennek megfelelően tisztségenként
elkülönítetten kell érvényesség szempontjából vizsgálni. Az érvényesség
vizsgálatakor az adott tisztségviselői kategóriában betölthető helyeknél
kevesebb számú szavazat leadása, a nem előírás szerinti „X” vagy „+” megjelölés
alkalmazása, illetve a lehetségesnél több szavazat bejelölése egyaránt
érvénytelenséget jelent.
A
Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
1.
az Egyesület megalakulásának,
feloszlásának, más Egyesülettel történő egyesülésének a kimondása;
2.
az Alapszabály elfogadása és módosítása;
3.
az Elnök, az Alelnök, a Titkár és az
elnökségi tagok, (tehát az Elnökség), továbbá a Felügyelő Bizottság tagjainak
megválasztása és visszahívása;
4.
tagdíj mértékének megállapítása;
5.
az Elnökség éves beszámolójának elfogadása;
6.
a Közhasznúsági Jelentés elfogadása
7.
döntés minden olyan kérdésben, amelyet
jogszabály vagy az Alapszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.
A Közgyűlés, az Egyesület érdekében végzett sok éves
kiemelkedő munkavégzés elismerésére „Egyesületi Érem” díjat adományozhat.
23. §
2. Elnökség
Az elnökség az Egyesület két közgyűlése közötti
általános hatáskörű testületi irányító szerv, tehát jogosult dönteni
mindazokban a kérdésekben, amely nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe. Létszáma
7 fő.
Az
Elnökség Tagjai:
1.
A közgyűlés által választott elnök
2.
A közgyűlés által választott alelnök
3.
A közgyűlés által választott titkár
4.
A közgyűlés által választott 4 tag
Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban - a
kizárólagos hatásköröket kivéve - gyakorolja a Közgyűlés hatáskörét, irányítja
az Egyesület működését. Az Elnökség tagjai munkájukat társadalmi munkában
végzik. Az Elnökség tagjai megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk
értelmében vállalják.
Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer
ülésezik. Az Elnökséget az Elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az
összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább öt nappal az ülés
időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást
kapnak. Az Elnökség ülései nyilvánosak.
Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
Határozatképtelenség esetén legkésőbb 15 napon belül az Elnökséget ismételten
össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is
csak akkor határozatképesek, ha azokon az elnökségi tagok több mint fele jelen
van. Az Elnökség üléseire - annak tárgykörére figyelemmel - esetenként további
tagok hívhatók meg, a Felügyelő Bizottság tagjait és a Szekciók vezetőit pedig
– tanácskozási joggal – meg kell hívni.
Az Elnökség, mint vezető szerv határozathozatalában nem
vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. §
b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
b) bármilyen
más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a
bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a
társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott,
létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem
lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan
közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben
legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény
szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A vezető tisztségviselő, illetve az
ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet
előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú
szervezetnél is betölt.
Az
Elnökség feladatai és hatáskörei:
- tagsági
viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;
- a Közgyűlés
összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját
elősegítő szervező tevékenység;
- az Egyesület
gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, az éves
programok, költségvetés megvitatása és a Közgyűlés elé kerülő
előterjesztés elfogadása;
- az Egyesület
Szervezeti és Működési Szabályzatának, továbbá Ügyrendjének megvitatása és
elfogadása;
- az Elnök éves
beszámolójának elfogadása;
- személyzeti
munka irányítása;
- tisztségviselők,
ügyintézők beszámoltatása;
- az Egyesület
tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás;
- minden olyan
eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és
amelyeket az Elnökség hatáskörébe von.
- a Közgyűlés
kizárólagos hatáskörébe nem tartozó belső szabályzók, szabályzatok
elkészítése és elfogadása (gazdálkodási szabályzatok, stb.)
Az egyesület elnöksége az éves beszámoló elfogadásával
egyidejűleg köteles elkészíteni a közhasznúsági jelentést, melynek elfogadása
az egyesület közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik.
A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:
- a számviteli
beszámolót
- a
költségvetési támogatás felhasználását
- a vagyon
felhasználásával kapcsolatos kimutatást
- a cél szerinti
juttatások kimutatását
- a központi
költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptói, a helyi
önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési
önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás
mértékét
- a közhasznú
szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve
összegét
- a közhasznú
tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót
A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe
bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.
Az Elnökség határozatképes, ha tagjai közül az
elnökségi tagok több mint fele jelen van. Az Elnökségnek csak olyan, a
jogszabályi előírásoknak megfelelő nagykorú személy lehet a tagja, aki nincs
eltiltva a közügyek gyakorlásától és tagja az Egyesületnek. Az Elnökség
határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata
dönt.
Az elnökség szükség szerint, de legalább félévente egy
alkalommal tart ülést.
Megbízatása öt évre szól.
24. §
3. Elnök
Megbízatása 5 évre szól. Feladata az elnökség munkájának
irányítása, az Egyesület képviselete.
Az
Elnök feladata és hatásköre:
1.
az Egyesület tevékenységének irányítása;
2.
a Közgyűlés összehívása, határozatainak
ellenjegyzése;
3.
döntés és intézkedés az Elnökség ülései
közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;
4.
a Közgyűlés és az Elnökség által hozott
határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;
5.
kapcsolattartás más társadalmi és
érdekképviseleti szervezetekkel;
6.
irányítja az Elnökség munkáját;
7.
vezeti az Elnökség üléseit;
8.
képviseli az Egyesületet;
9.
intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt
ügyekben;
10. tervezi,
szervezi az Egyesület gazdálkodását, előkészíti a gazdálkodásra vonatkozó
döntéseket;
11. összehívja
az Elnökség üléseit;
12. vezeti
az ügyintéző apparátust;
13. irányítja
az Egyesület gazdálkodását;
14. utalványozási
jogot gyakorol;
15. gyakorolja
a munkáltatói jogokat;
16. minden
olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály vagy az alapszabály az Elnök
hatáskörébe utal.
25. §
4. Alelnök
Közgyűlés által választott személy. Megbízatása 5 évre
szól. Az alelnök teljes joggal, ugyancsak önállóan képviseli az Egyesületet, és
gyakorolja az elnök jogait, az Egyesület operatív feladatainak, gyakorlati
működésének felelőse.
Feladata az Egyesület ügyviteli munkájának végzése is a
közgyűlés, az alapszabály és az elnök iránymutatásai alapján.
Feladata
és hatásköre:
1.
az Egyesület tevékenységének irányításához
szakmai segítségnyújtás;
2.
előkészíti a Közgyűlés összehívását,
határozatainak ellenjegyzését;
3.
döntések és intézkedések jogszerűségének
folyamatos kontrollja, ellenőrzése
4.
a feltételek biztosítása a Közgyűlés és az
Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásához
irányításához és ellenőrzéséhez;
5.
kapcsolattartás más társadalmi és
érdekképviseleti szervezetekkel;
6.
segíti az adott ügyekben létrehozott
munkacsoport munkáját;
7.
előkészíti az Elnökség üléseit;
8.
képviseli az Egyesületet;
9.
intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt
ügyekben;
10. szervezi
és végzi a külső támogatók felkutatását, bevonását;
11. vezeti
az Egyesület végrehajtó apparátusát;
12. a
más szervekkel kötendő együttműködési megállapodásokat szervezi, előkészíti,
13. utalványozási,
illetve kizárólag az Elnök által utalványozott tételeknél ellenjegyzési jogot
gyakorol;
14. gyakorolja
működéssel kapcsolatos ellenőrzési jogokat;
15. minden
olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály, Közgyűlési, Elnökségi vagy Elnöki
döntés a hatáskörébe utal.
26. §
5. Titkár
Az Egyesület tagjai közül a közgyűlés által választott
személy, megválasztása 5 évre szól. Feladata az Egyesület ügyviteli munkájának
végzése a közgyűlés, az alapszabály és az elnökség iránymutatásai alapján. A
titkár tagja az Egyesület elnökségének.
A
Titkár feladata és hatásköre:
1.
az Egyesület tevékenységének irányításához
szakmai segítségnyújtás;
2.
előkészíti a Közgyűlés összehívását,
határozatainak ellenjegyzését;
3.
döntések és intézkedések jogszerűségének
folyamatos kontrollja, ellenőrzése
4.
a feltételek biztosítása a Közgyűlés és az
Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásához
irányításához és ellenőrzéséhez;
5.
az Elnök által meghatározott körben
kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;
6.
segíti az adott ügyekben létrehozott
munkacsoport munkáját;
7.
az Elnök rendelkezései szerint előkészíti
az Elnökség üléseit;
8.
az Elnökség, illetve az Elnök által
meghatározott körben képviseli az Egyesületet;
9.
intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt
ügyekben;
10. szervezi
és végzi a külső támogatók felkutatását, bevonását;
11. vezeti
az Elnök által meghatározott feladatok végrehajtó apparátusát;
12. a
más szervekkel kötendő együttműködési megállapodásokat szervezi, előkészíti,
jóváhagyásra az Elnök és az Elnökség elé terjeszti
13. ellenjegyzési
jogot gyakorol;
14. gyakorolja
működéssel kapcsolatos ráruházott ellenőrzési jogokat;
15. minden
olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály, Közgyűlési, Elnökségi vagy Elnöki
döntés a Titkár hatáskörébe utal.
27. §
6. Elnökségi tagok
Végzik az SZMSZ szerint hatáskörükbe tartozó
tevékenységet, ellátják az elnök, alelnök távollétében, illetve tartós
akadályoztatása esetén a rájuk ruházott teljes hatáskört, képviselik az
Egyesületet.
Az
elnökségi tagok feladatai:
Rendszeresen beszámolnak tevékenységükről az elnöknek,
az ügyvivő alelnöknek és az elnökségnek. Szervezik a szakértők munkáját,
rendszeresen tarják a kapcsolatot az Egyesület tagjaival, szekcióival,
szakosztályaival. Az elnökkel, alelnökkel való munkamegosztásban, a számukra
meghatározottak szerint gondoskodnak az elnökség határozatainak
végrehajtásáról.
28. §
7. Felügyelő Bizottság
A közgyűlés által választott háromtagú testület. Tagjai
közül elnököt választ. Tagjaiként nem választhatók meg az elnökség tagjai.
Hatáskörébe tartozik az egyesület gazdálkodásának folyamatos
kontrollálása, jogszerű működésének ellenőrzése.
Évente szükség szerint, de legalább egy alkalommal
ülésezik, határozatait egyhangú döntéssel hozza.
Munkájáról évente egy alkalommal a közgyűlésnek számol
be.
Megbízatása 5 évre szól.
A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
A Felügyelő Bizottság nyílt szavazással tagjai közül
Elnököt választ a Bizottság mandátumával megegyező időtartamra. A Felügyelő
Bizottság tagja nem lehet az, aki a vonatkozó jogszabályban meghatározott
összeférhetetlenségi feltételeknek nem felel meg. Ennek megfelelően nem lehet a
Felügyelő Bizottság (mint felügyelő szerv) elnöke vagy tagja, illetve
könyvvizsgálója az a személy, aki
b) az
Egyesülettel, mint közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység
kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) az
Egyesület, mint közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve
a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és
a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott,
létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
A Felügyelő Bizottság tagjai munkájukat társadalmi
munkában végzik. A Felügyelő Bizottság tagjai megbízásukat az alapszabályhoz
csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.
Működésére az Elnökség működésének szabályait kell
alkalmazni.
A Felügyelő Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos
kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az Egyesület működését és
gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást
kérni az Egyesület Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület
könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Közgyűlés ülésén
tanácskozási joggal részt vehet, jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén
köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni.
A Felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak, üléseiről
sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.
A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a
jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a
napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A
jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és
ellenzők számaránya megállapítható legyen. A Felügyelő Bizottság bármely tagja
jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott
szavazatát. A jegyzőkönyvet a Felügyelő Bizottság ülésén a résztvevő tagok
aláírják.
A Közgyűlés elé kerülő költségvetési tervezetet a
Felügyelő Bizottság köteles megtárgyalni, véleményét írásba foglalni, s ezt a
Közgyűlés elé terjeszteni.
A Közgyűlés elé kerülő, a gazdálkodásról készített
jelentést a Felügyelő Bizottság köteles megtárgyalni, véleményét írásba
foglalni, s ezt a Közgyűlés elé terjeszteni.
A Felügyelő Bizottság, mint felügyelő szerv ellenőrzi a
közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető
tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást
vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és
irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
A Felügyelő Bizottság tagja, mint a felügyelő szerv
tagja a közhasznú szervezet Elnökségének (vezető szervének) ülésén tanácskozási
joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat
így rendelkezik.
A Felügyelő Bizottság, mint felügyelő
szerv köteles az intézkedésre jogosult Elnökséget, mint vezető szervet
tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást,
hogy
a) a
szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit
egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése
vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult
Elnökség, mint vezető szerv döntését teszi szükségessé;
Az intézkedésre jogosult Elnökséget,
mint vezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől
számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen
eltelte esetén az Elnökség, mint vezető szerv összehívására a Felügyelő
Bizottság, mint felügyelő szerv is jogosult.
Ha az arra jogosult tisztségviselő vagy szerv a
törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi
meg, a Felügyelő Bizottság, mint felügyelő szerv köteles haladéktalanul
értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
29. §
8. Szakosztály, Tagozat,
Szekció
A tagok minimum 4 fős csoportja, az Egyesület keretein
belül, annak szabályaihoz alkalmazkodva önálló, tevékenységük, szakmai
jellemzőik, együttműködési viszonyaik, érdekközösségeik alapján működő
szakosztályokat, tagozatokat, szekciókat hozhat létre. A Szakosztályok, a
Tagozatok, a Szekciók a Közgyűlés, illetve az Elnökség által meghatározott
keretek között önállóan tevékenykednek. A pénzeszközök felhasználása viszont
csak az Egyesület, utalványozásra és ellenjegyzésre jogosult tagjai által, a
meghatározott szabályok szerint történhet.
A Szakosztály, a Tagozat, a Szekció működési rendjét,
ügyrendjét az Egyesület szabályaival összhangban önállóan határozza meg.
A Szakosztály, a Tagozat, a Szekció ügyeinek vitelére,
tevékenységének szervezésére Szakosztályvezetőt, Tagozatvezetőt, Szekcióvezetőt
választ, illetve választhat, aki nem minősül az Egyesület tisztségviselőjének.
A Szakosztályvezető, Tagozatvezető, Szekcióvezető vezeti a szakosztály,
tagozat, szekció működésével kapcsolatos kimutatásokat, végzi a felmerülő
feladatokat.
A Szakosztály, Tagozat, Szekció kezdeményezheti, hogy
az általános és speciális gazdálkodási és működési szabályokkal összhangban, a
Közgyűlés illetve az Elnökség adott esetre vonatkozó jóváhagyó döntése szerint
az Egyesület a Szakosztály, Tagozat, Szekció tevékenységéhez kapcsolódó
pályázatot nyújtson be. Ebben az esetben az önerő biztosítása miatt szükséges
fedezet előteremtése, biztosítása a Szakosztály, Tagozat, Szekció kötelessége,
e nélkül a benyújtás nem is kezdeményezhető.
A Szakosztály, Tagozat, Szekció jogosult támogatók
bevonására céljai elérése érdekében, de az Egyesület Titkára egyetértésével
elkészített támogatási, együttműködési megállapodás csak az Elnökség jóváhagyó
döntése esetén, az Egyesület Elnökének ellenjegyzésével léphet hatályba, lehet
érvényes.
30. §
A
képviselet szabályai
Az Egyesületet harmadik személyek előtt az elnök és az
alelnök önállóan, akadályoztatásuk esetén az általuk kijelölt két elnökségi tag
együttesen képviselik. A Szövetség bankszámlája felett az elnök és az alelnök
önállóan, az elnökségi tagok közül pedig az előzőek által erre felhatalmazott
bármely két tisztségviselő együttesen jogosult rendelkezni.
A képviseletben az Egyesület egyeztetett álláspontja
kel1 érvényesüljön.
Az Egyesület elnöksége útján, saját nevében közvetlen
kapcsolatot tart az illetékes törvényhozási, államigazgatási, közigazgatási,
társadalmi és egyéb szervezetekkel. A választott vezető tisztségviselők csak
magyar állampolgárok lehetnek, feladatukat társadalmi munkában végzik.
31. §
- AZ EGYESÜLET
GAZDÁLKODÁSA, VAGYONA
Az Egyesület non-profit szervezet, nem
nyereségérdekeltségű. Céljai elérése érdekében - kiegészítő jelleggel -
gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat.
Az Egyesület közhasznú szervezetként működik és
gazdálkodik. A költségvetést és a pénzügyi beszámolót az elnökség terjeszti
évenként a közgyűlés elé.
Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik,
amelyet a Közgyűlés fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség
jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.
Az Egyesület fenntartási költségeit a tagdíjakból,
egyéb bevételekből és a tagok által nyújtott támogatásokból fedezi. A tagdíjat
évente az elnökség javaslata alapján a Közgyűlés állapítja meg.
Az Egyesület rendelkezésére álló pénzeszközök és vagyontárgyak
szabályszerű kezeléséről az Egyesület elnöke és alelnöke gondoskodik.
Az Egyesület megszűnése esetén vagyonával, a
megszűnését kimondó határozatban létrehozott Felszámoló Bizottság rendelkezik.
Amennyiben az Egyesület megszűnésekor a vonatkozó közgyűlési rendelkezés nem
születik, úgy ennek hiányában a vagyon a Társadalmi Egyesülések Országos
Szövetségére száll, amely köteles azt az Egyesület céljaival összhangban
felhasználni, fejlesztésre fordítani.
Az Egyesület saját vagyonával felel tartozásaiért,
tagjai tartozásaiért nem felel. A tagok abban az esetben felelnek az Egyesület
tartozásaiért, amennyiben bizonyíthatóan maguk okozták a tartozást.
Az Egyesület vagyonát képezi – meglévő, illetve
megszerzett vagyonán túl - az állami, illetve pályázati támogatás, a
tagdíjbevétel, saját gazdálkodásának eredménye, valamint bármely szervezet,
vagy személy által, ingó és ingatlan átruházása, pénzbeli juttatása.
32. §
- A KÖZHASZNÚ
TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK
- Az elnökség
köteles gondoskodni olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a közgyűlési
és az elnökségi határozatok tartalma, időpontja, hatálya, a döntést
támogatók, és ellenzők számaránya (amennyiben lehetséges, akkor személye
is) megállapítható. Ezen nyilvántartást évenként, folyószám szerinti
sorrendben kell vezetni.
- Az Egyesület
közhasznú működésével kapcsolatos irataiba bárki betekinthet. Az
iratbetekintést hivatali időben, előzetes írásbeli kérelem alapján 15
napon belül kell teljesíteni.
- Az Egyesület
közhasznúsági jelentését, és beszámolóját úgy teszi közzé, hogy az
Egyesület székhelyén azt 15 napra kifüggeszti.
- Az Egyesület
közhasznú szolgáltatásaiból a tagokon kívül, azokkal azonos feltételek
mellett bárki részesülhet.
- Az elnökség az
Egyesület igénybe vehető közhasznú szolgáltatásairól, azok
igénybevételének módjáról és elérhetőségéről tájékoztatót köteles
készíteni, és a tagokon kívül potenciális érintettek minél szélesebb
körében megismertetni, ennek keretében az egyesület az általa nyújtott és
bárki által igénybe vehető szolgáltatásait és azok igénybevételének módját
és elérhetőségét közzéteszi, annak megléte esetén, honlapján, illetve a
helyi sajtóban, kifüggeszti a helyi hirdető tábláján. A helyi sajtóban
történő közzététel a Gyulai Hírlapban történik.
- Az Egyesület
elnöksége a döntéseit és a közgyűlés által hozott döntéseket írásban - a
döntés meghozatalától számított 15 napon belül postai úton - közli a
döntésben érintettekkel. Az elnökségi és közgyűlési döntések
nyilvánosságra hozatala az Egyesület honlapján történik.
- Az Egyesület
által nyújtott szolgáltatásokat bárki igénybe veheti, aki azok iránt
érdeklődik, az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is
részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból.
- Az Egyesület
kapcsolatot tart más civil szervezetekkel, munkáltatókkal, állami és
önkormányzati intézményekkel és szervezetekkel.
- A közhasznú
szervezet köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági
mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe
helyezni és közzétenni.
33. §
- ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Az alapszabály módosításait, illetve a módosításokkal
egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a 2012. február 16-án megtartott
közgyűlés fogadta el.
A jelen alapszabályban nem rendelkezett kérdések tekintetében
a vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
Gyula, 2012. március 13.
_____________________________
Dr.
Németh Endre
elnök
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése