Gyulai Városszépítő és Környezetvédő Egyesület

A Gyulai Városszépítő és Környezetvédő Egyesület meghívást kapott a Város- és Faluvédők Szövetségétől a XXXI. Országos találkozóra. A háromnapos rendezvényen mi a második napon vettünk részt, ahol a „Kárpát-Medencei szecesszió” konferenciáján igen sok értékes épületet ismertünk meg és bepillantást nyertünk a környező országok mindennapjaiba is. 

A szecesszió egy stílus elnevezése, magába foglalja a festészetet, szobrászatot és építészetet is. Itt az építészettel foglalkozunk részletesen.

A szecesszió arra törekszik, hogy a történelmi múlttól eltávolodva új, a modern élet lendületét híven kifejező formákat keressen. A szecesszió lényege a vonalasan kígyózó ornamentika, a hallatlan méretű stilizálás, homogén dekoratív színfelületek alkalmazása. A szecesszió sajátos magyar irányzatának kezdeményező mestere Lechner Ödön (1845-1914). A magyar népművészet és a keleti népek művészetéből merítve teremtett egy sajátos magyar szecessziós építészeti stílust, pl. Budapesti Iparművészeti Múzeum (1891).

Jeles építészeink Medgyaszay István, soproni Színház; Kós Károly, madárház Bp., Márkus Géza, Cifrapalota Kecskemét.

Gyuláról Dr. Németh Endre, az egyesület elnöke és személyem, Kovács Mihály vettünk részt. Kecskemétig az út jó hangulatban telt el. Hamar megérkeztünk a kecskeméti Városházára. A konferencia előtt a regisztrációt követően kávé és friss pogácsa illata fogadott minket. A házigazdák barátságosan, kedvesen fogadtak. A bevezetőt Nagy Ervin országos főépítész mondta el. Az első előadást Gerle János DLA, Ybl-díjas építész szakíró tartotta. „Nagyon sok szép városképi péületet örököltünk, vigyázzunk rájuk, becsüljük meg őket!” – emelném ki a sok értékes gondolatból. Ezután Lechner Ödön kecskeméti épületei következtek Sümegi György művészettörténész előadásában. Nagyon érdekes volt az étterem felé sétálva felfedezni azokat az épületeket, amelyekről korábban hallottunk, pl. a Városházát. A rövid szünet után Marosvásárhely szecessziós gyöngyszemeiről meséltek igen mély átéléssel Csortán Ilona, Csortán Ferenc, Keresztesi Géza. Itt a Városházát és a Kultúrpalotát emelném ki, de sorolhatnám a polgárházakat és egyéb még működő épületeket is.

A következő előadók a mesék világába kalauzoltak el minket. Péter I. Zoltán és Sárközi Zoltán a nagyváradi Feketesas palota történetét mondták el. A palotát 1907. április 6-tól 1908. november 16-ig építették Sztarill Ferenc vezetésével.

Szecesszió Szabadkán. Demeter Gábor építészmérnök a mai szabadkai városkép meghatározó alakjai Lechner Ödön, Pártos Gyula, a Vágó fivérek, Jakab Dezső és még sokan más jeles építész munkáját méltatta és 100 év távlatából is meghatározónak tartotta.

A kárpátaljai szecesszióról Kerner Gábor következett. Három települést emelt ki: Beregszászon, Ungváron és Munkácson ebben a stílusban sajátos provenciális ízzel épültek vasútállomások, szállodák, zsinagógák, és egy-egy gazdag polgárház. Sajnos az épületek nagy része elpusztult, a megmaradtak nagy többsége is rossz állapotban van.

Millisits Máté művészettörténész a felvidéki épületekről beszélt nagy átéléssel. Sajnos erről a stílusról nagyon kevés írás maradt fent, de egy jól összeszedett előadást hallottunk és nagyon sok szép épületet láttunk szépen beilleszkedve a mindennapokba.

Hazafelé arról beszélgettünk, hogy a következő generációknak is meg kell őrizni ezt a sok szépséget, apáink örökségét.

Kovács Mihály

mérnöktanár