A Gyulai Városszépítő és Környezetvédő Egyesület meghívást
kapott a Város- és Faluvédők Szövetségétől a XXXI. Országos találkozóra. A
háromnapos rendezvényen mi a második napon vettünk részt, ahol a
„Kárpát-Medencei szecesszió” konferenciáján igen sok értékes épületet ismertünk
meg és bepillantást nyertünk a környező országok mindennapjaiba is.
A
szecesszió egy stílus elnevezése, magába foglalja a festészetet, szobrászatot
és építészetet is. Itt az építészettel foglalkozunk részletesen.
A szecesszió arra törekszik, hogy a történelmi múlttól
eltávolodva új, a modern élet lendületét híven kifejező formákat keressen. A
szecesszió lényege a vonalasan kígyózó ornamentika, a hallatlan méretű
stilizálás, homogén dekoratív színfelületek alkalmazása. A szecesszió sajátos
magyar irányzatának kezdeményező mestere Lechner Ödön (1845-1914). A magyar
népművészet és a keleti népek művészetéből merítve teremtett egy sajátos magyar
szecessziós építészeti stílust, pl. Budapesti Iparművészeti Múzeum (1891).
Jeles építészeink Medgyaszay István, soproni Színház; Kós
Károly, madárház Bp., Márkus Géza, Cifrapalota Kecskemét.
Gyuláról Dr. Németh Endre, az egyesület elnöke és személyem,
Kovács Mihály vettünk részt. Kecskemétig az út jó hangulatban telt el. Hamar megérkeztünk
a kecskeméti Városházára. A konferencia előtt a regisztrációt követően kávé és
friss pogácsa illata fogadott minket. A házigazdák barátságosan, kedvesen
fogadtak. A bevezetőt Nagy Ervin országos főépítész mondta el. Az első előadást
Gerle János DLA, Ybl-díjas építész szakíró tartotta. „Nagyon sok szép városképi
péületet örököltünk, vigyázzunk rájuk, becsüljük meg őket!” – emelném ki a sok
értékes gondolatból. Ezután Lechner Ödön kecskeméti épületei következtek Sümegi
György művészettörténész előadásában. Nagyon érdekes volt az étterem felé
sétálva felfedezni azokat az épületeket, amelyekről korábban hallottunk, pl. a
Városházát. A rövid szünet után Marosvásárhely szecessziós gyöngyszemeiről
meséltek igen mély átéléssel Csortán Ilona, Csortán Ferenc, Keresztesi Géza.
Itt a Városházát és a Kultúrpalotát emelném ki, de sorolhatnám a polgárházakat
és egyéb még működő épületeket is.
A következő előadók a mesék világába kalauzoltak el minket.
Péter I. Zoltán és Sárközi Zoltán a nagyváradi Feketesas palota történetét
mondták el. A palotát 1907. április 6-tól 1908. november 16-ig építették
Sztarill Ferenc vezetésével.
Szecesszió Szabadkán. Demeter Gábor építészmérnök a mai szabadkai
városkép meghatározó alakjai Lechner Ödön, Pártos Gyula, a Vágó fivérek, Jakab
Dezső és még sokan más jeles építész munkáját méltatta és 100 év távlatából is
meghatározónak tartotta.
A kárpátaljai szecesszióról Kerner Gábor következett. Három
települést emelt ki: Beregszászon, Ungváron és Munkácson ebben a stílusban
sajátos provenciális ízzel épültek vasútállomások, szállodák, zsinagógák, és egy-egy
gazdag polgárház. Sajnos az épületek nagy része elpusztult, a megmaradtak nagy
többsége is rossz állapotban van.
Millisits Máté művészettörténész a felvidéki épületekről
beszélt nagy átéléssel. Sajnos erről a stílusról nagyon kevés írás maradt fent,
de egy jól összeszedett előadást hallottunk és nagyon sok szép épületet láttunk
szépen beilleszkedve a mindennapokba.
Hazafelé arról beszélgettünk, hogy a következő generációknak
is meg kell őrizni ezt a sok szépséget, apáink örökségét.
Kovács Mihály
mérnöktanár
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése